Több okból is szeretem ezeket az alkalmakat. Ilyenkor az egyébként néhány órás együttlétek témájára egy egész hétvége jut, jó eséllyel gazdagabban megy haza a fiatal, ha másért nem, a közösségi élményből fakadóan.
„[Uram,] ne maradjon meggyalázva az elnyomott…” (Zsolt 74,21)
„A [kánaáni] asszony pedig odaérve leborult előtte, és ezt mondta: Uram, segíts rajtam! Jézus erre így válaszolt: Nem jó elvenni a gyermekek kenyerét, és odadobni a kutyáknak. Az asszony azonban így felelt: Úgy van, Uram! De hiszen a kutyák is esznek a morzsákból, amelyek gazdájuk asztaláról lehullanak. Ekkor így szólt hozzá Jézus: Asszony, nagy a te hited, legyen úgy, amint kívánod! És meggyógyult a leánya még abban az órában.” (Mt 15,25–28)