„Mert te vagy, Uram, reménységem, te vagy, Uram, bizodalmam ifjúkorom óta.” (Zsolt 71,5)
„Mert üdvösségünk reménységre szól. Viszont az a reménység, amelyet már látunk, nem is reménység, hiszen amit lát valaki, azt miért kellene remélnie? Ha pedig azt reméljük, amit nem látunk, akkor állhatatossággal várjuk.” (Róm 8,24–25)
