Március 8-án ezzel a címmel tartottuk meg az évtizedes hagyományokkal rendelkező irodalmi délutánunkat a gyülekezetben, amelyet egyben a keresztény értelmiségi fórum egyik alkalmaként is hirdettünk meg.
Minden évben széles korosztályi spektrumból verbuválódik egy csapat a gyülekezetből, akik vagy egy költő munkássága előtt tisztelegnek az alkalomra kiválasztott versekkel, vagy egy-egy téma, eszme köré csoportosítva több költő műveiből állítják össze a műsort.
Idén Weöres Sándorra esett a választásunk. Bender Máté vállalta a műsor szerkesztését, aki folyamatosan igazította a műsort az előadók igényeihez is: kit mit ismer, szeret vagy tart magához jobban illőnek. Így változott és formálódott a műsor ősz óta, és végül a költő 31 verse került a programba.
A szavalatokat rendszerint zenei betétek szakítják meg. Idén Bartók Béla művei mellett a liturgikus kórus az Evangélikus Énekeskönyvben található, a gyülekezetek által kevésbé énekelt 432-es számú énekét adta elő. Szövege Weöres Sándor Kínok árnyékaiból című verse, amelyet Sulyok Imre érzékenyen a versre komponált dallama interpretál.
Nagy erényének tartom az alkalomnak, hogy amatőrként vállaljuk a versek előadását, de évről-évre, ki-ki magához képest fejlődik előadásmódban, versértelmezésben, és mindent megtesz azért, hogy ezen az alkalmon a hallgatóságban is megszülethessen egy olyan élmény, amit az előadókban a tanulás és gyakorlás időszakában a versek kibontottak.
Reméljük, idén is a versektől inspirálódva ment haza a hallgatóság, amelyek kiválasztásával idén sem törekedtünk a költő életművének a teljességére, de talán elindultunk ezzel is a „teljesség felé”.
Borókay Réka